21/07/2010

Nincs kifogás!


photo credit: JohnONolan via photo pin cc
Amióta csak emlékszem, történetek keringtek a fejemben, ötletek, varázslatos kalandok és szereplők, akiknek a sorsát nyomon követtem. Napról napra tovább szőttem a mesék fonalát, csodás helyeken jártam gondolatban, ahová a valóságban talán sosem jutok el. Mindig vágytam a saját kalandomra; kicsiként sokat keseregtem az unalmas életem miatt, míg a kedvenc mesehőseim epizódról epizódra megmentik a világot.

Aztán felfedeztem az írást. 

Van az a mondás, hogy írd meg a könyvet, amit szívesen olvasnál. Évek óta foglalkoztat a gondolat, volt is néhány próbálkozásom, de valamilyen kifogás mindig megakadályozta, hogy eljussak a befejező sorig.

Van, hogy észre sem veszem magam, és nyugodt lélekkel kezdek mást csinálni a számítógépen, mint amiért eredetileg bekapcsoltam. Szeretném viszont azt hinni, hogy ez a hirtelen felindulásból létrehozott blog nem fogja hátráltatni a célt, hanem inkább üzemanyaggal látja el a lelkesedésem, ha megoszthatok dolgokat arról, ami fontos nekem és ami már egy ideje kiteszi a mindennapjaimat: az első regényről, melyet szándékomban áll az első szótól a "Vége" feliratig megírni.

Ha évekig tart, hát addig. Ha vért kell izzadnom az üres lapon villogó kurzor előtt, mire megtalálom a tökéletes kezdőmondatot, legyen. Ha rajtam kívül senki nem lesz kíváncsi rá, nem bánom. De meg fogom csinálni, mert ez az, amit igazán szeretek, és megéri az áldozatot.


Írta: Olivia Green at 13:35
Kategóriák: ,

2 comments:

  1. Diara9 March 2011 at 14:29

    Szia(sztok)!
    Teljesen megértelek! Nem tudom, azóta befejezted-e azt a bizonyos regényt (csak most találtam rá a blogra), de kitartás! Én 12 évesen kezdtem neki először az első regényem papírra vetésének (akkor még szó szerint), majd pár oldal után abbahagytam, mert visszaolvasva azt mondtam, nem elég jó. Később megtaláltam, és elkezdtem elölről, kicsit másképp - hisz én is változtam. Ezt jó néhányszor eljátszottam, míg végül, úgy egy éve azt éreztem, hogy írnom kell, muszáj. Leültem, és egyetlen hónap leforgása alatt megírtam az első szótól "a Vége feliratig". Fel kellett nőnöm hozzá, azt hiszem, igaz, közben a történet is felnőtt velem együtt. Azóta már befejeztem a második regényemet is, és legalább három készül jelenleg is a fejemben.
    Ezzel persze nem azt mondom, hogy mindenki évtizedeket várjon, mielőtt valóban írni kezd, csak azt, hogy ha nem jön magától, légy türelmes, ha pedig írnod kell, akkor írj!
    Sok sikert mind az íráshoz, mind a bloghoz! :-)

    ReplyDelete
  2. Olivia Green15 March 2011 at 09:46

    Diara:

    Nem elég jó - ez olyasmi, amivel folyamatosan küzdök. Hiába van meg minden szépen a fejemben, egy belső hangocska folyamatosan azt suttogja, hogy leírva nem elég jó. De úgy érzem, nemsokára sikerül túllépni rajta és eljuthatok a vége feliratig.
    Köszönöm a hozzászólásodat, én is hasonló jókat kívánok! :)

    ReplyDelete

Subscribe to: Post Comments (Atom)