23/01/2011

Ők a sztori sztárjai - készíts velük interjút!


Mielőtt belevágnánk, szeretném megköszönni azokat a fantasztikus hozzászólásokat, amiket Zakuro posztjához írtatok! Mindegyiket öröm volt olvasni. Jó érzés, hogy a furcsaságainkkal nem vagyunk egyedül. :)

A mai bejegyzés témája a szereplőinkkel való ismerkedés. Vannak, akik kész élettörténettel érkeznek hozzánk, és követelik, hogy írjunk róluk. Kérés nélkül is folyamatosan locsognak mindenről, amiről épp kedvük tartja. Másokkal azonban nehezebb dolgunk van. Velünk vannak, mint az árnyék, de csak bámulunk rájuk értetlenül, mert sehogy sem sikerül szóra bírni őket.

A karakterek megismerésének legjobb módja kétségtelenül az, ha írunk róluk. Ha még nem állunk készen, nem feltétlenül magát a történetet, csak kiragadott pillanatokat az életükből. Érdemes például tudni, hogy mit csináltak, mielőtt belekeveredtek a jelenlegi bonyodalmakba. Hagyjuk, hadd meséljenek róla, hogy miért lettek azok, akik. De legalább annyit elmond, hogy mit csinálnak, amikor épp nem a cselekmény labirintusában bolyonganak: hogyan töltenek egy átlagos hétköznapot vagy esős vasárnap délutánt. Ilyenkor ne gondolkozzunk azon, hogy minek kellene történnie legközelebb, inkább sodródjunk a szereplővel és figyeljük, hogy a leírtak mit árulnak el az egyéniségéről.

Van azonban, hogy ez egyszerűen nem működik: annyira titkolóznak előttünk, hogy még a legártatlanabb részletekbe sem nyerünk bepillantást. Ilyenkor kell bekeményítenünk: becserkészni és leültetni őket egy szép hosszú beszélgetésre.

Ennek többféleképpen állhatunk neki. Foghatunk egy előre legyártott kérdéssort, amit megválaszolunk a szereplőnk nevében, de leírhatunk egy párbeszédes jelenetet is, mintha szemtől szemben ülnénk velük. Az előbbi tényszerű és arra kényszerít, hogy utánagondolj a dolgoknak, az utóbbi viszont lehetőséget ad arra, hogy megtaláld a szereplő hangját és elkapd a személyisége lényegét.

Elképzelheted, hogy megbeszéltél a szereplővel egy interjút (könnyedén belemegy a dologba, vagy győzködni kell? ő akarja kiválasztani a helyet és az időt, vagy rád bízza?), és találkoztok (mikor és hol?). Megfigyelheted, hogy mi az első benyomásod róla (mi van rajta; mit csinál, mielőtt észrevenne téged; idegesnek látszik az interjú miatt?), és azon túl, hogy a kérdéseidre válaszolgat, leírhatod azt is, mindezt hogyan teszi (milyen az arckifejezése; milyen mozdulatokat tesz beszéd közben; igazat mond vagy hazudik; válaszol egyáltalán?). Még az is lehet, hogy nem talál téged szimpatikusnak és egyszerűen távozik a helyszínről (vagy tetszőleges módon végez veled, ha épp ilyen karakterről van szó).

Ilyesmire gondolok (Rai és Liniell a saját szereplőim):

Alig hiszem el, hogy Rai mégis eljön az interjúra. Mikor megkértem rá, nevetve bocsánatot kért és elutasított. A hadnagya viszont, Liniell, még aznap este felkeresett és közölte, hogy a parancsnok holnap délutánra vár. Vajon mitől változott meg a véleménye? Gyanítom, hogy Liniell lehet az oka - ki merne ellentmondani annak a nőnek?
A teaház, ahová a meghívás szól, hangulatos épület a főtér sarkán. Bent körül sem kell néznem, azonnal megakad a szemem Rain. Az ablak mellett ül és a pincérlánnyal cseveg. Ha a pír a lány arcán jelent valamit, nem a rendelését adja le.
Odasétálok hozzá. Udvariasan köszön és hellyel kínál, de nem küldi el azonnal a lányt.
- ... szóval ha újból előjönne az a hátfájás, ne habozzon üzenni nekem. - Kivillantja a fogait, és a pincérlány még jobban elpirul.
Kezdem kellemetlenül érezni magam, ezért közbeszólok. - Nem tudtam, hogy az osztagában civileket is fogadnak.
- Az osztagban nem is. De mint parancsnok, szolgálaton kívül megválogathatom, kiket akarok kezelni. - Egyre jobban vigyorog, és én már nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet volt ez az interjú...

Kissé tudathasadásos jellege van a dolognak, de ezt a kockázatot vállalnunk kell, ha egyszer a fejükbe akarunk látni. :)

Az, hogy milyen kérdéseket tegyünk fel nekik, erősen történetfüggő. Általánosságban azt tudom javasolni, hogy próbálj a külső, elsőre szembetűnő dolgok mögé nézni. Jó tudni, hogy milyen a szereplő haj- vagy szemszíne, hol született és mit dolgozik, de a száraz tényekből még nem derül ki, hogyan reagálna egy adott helyzetben. Azok a kérdések, amelyek a személyiségére világítanak rá, abban is a segítségedre lesznek, hogy a cselekményt miképpen alakítsd.

Itt találsz egy általam összeállított kérdéssort, amit megválaszolhatsz a szereplőid nevében, ha elakadtál, vagy fel is használhatod, hogy interjút készíts velük. Természetesen lehet, sőt ajánlott igény szerint kiegészíteni és módosítani.

Ti mennyit tudtok a szereplőitekről, mielőtt elkezdtek írni? Könnyen ismerkedtek velük, vagy eltart egy darabig, mire kihúztok belőlük valamit?

6 comments:

  1. Köszi, Green! Jó kis kérdéssor...:P
    Hát, igen... apróságok, a "nem történik semmi" kategóriájú kis írások... Szerintem ez tényleg mindennél többet elmond egy szereplőről. Már, ha nem kezd el kamuzni...
    Tényleg. Ti mit csináltok, ha hazudik nektek egy szereplő? A múltjáról például. Hogy jöttök rá? Én - megint - így jártam ugyanis, és elég kiábrándító... Meg dühítő.
    Az interjúztatással én is próbálkoztam egy időben, de ha már odáig jutottam, hogy egyáltalán szükség legyen rá, az illető csak röhögött, és közölte velem, hogy felejtsem el... És tényleg, meg sem mukkant, csak vigyorgott... Szóval, nálam nem vált be:(
    Viszont van egy új módszerem! (Eskü, egyszer én is ki fogom próbálni...XD)
    Szóval, igazából két karakter kellett hozzá... Jóbarátok, de elég... nehéz természete van mindkettőnek. Egyikük (nevezzük mondjuk... K-nak), bosszút akart állni J-n. Leitatta, és begyógyszerezte, majd két napra a hálóban hagyta. Mindezt bosszúból. (amúgy tényleg jó barátok ma is...) Az eredmény az lett, hogy én két napig J álmaival az agyamban közlekedtem a világban, és komolyan olyanokat tudtam meg róla, amiket még K sme sejtett! Pedig az nagyon nagy szó...
    Szóval, most örülök, mint majom a farkának...:P
    Viszont egy kérdés.
    Mit csináltok egy olyan karakterrel, aki csak valami... számotokra halandzsa nyelven tud, és még angolul sem beszél??? Ráadásul gyerek, és elég.... visszahúzódó...
    Kézzel-lábbal kommunikálunk, és a képek, amiket mutogat, borzasztó érdekesek, meg minden, de némafilmként elég vicces nézni őket..

    ReplyDelete
  2. Sziasztok!

    Nos, nálam ez úgy működik, hogy az elején azt hiszem, hogy egész jól ismerem, de aztán valahogy mindig előtűnik egy új énje, vagy valami, amit csak úgy eddig elfelejtett velem közölni :D
    És mindig alakítják saját magukat, és amikor felépítem előre, hogy ez meg ez lesz egy bizonyos fejezetben, és így meg így fog cselekedni, akkor valami olyasmivel rukkol elő, hogy még engem is elámít. Ilyenkor pedig jön az a funkció, hogy Nocy nem hall és nem is lát semmit, csak írja azokat a dolgokat, amiket megtud.
    Úgyhogy általában hiába hiszem azt, hogy mindegyik szereplőmet kellően ismerem, mert valami mindig történik, és rájövök, hogy mégsem. :) Talán ezért is jó írni, mert ilyenkor úgy elszórakoztatom magam, és ilyenkor jókat tudok derülni egy-egy vicces eseményen, vagy jól meg tudok lepődni egy-egy újabb legendán, mesén vagy akármin, amit a szereplőim is most hallanak először, és én is :)

    Üdv: Nocy :)

    ReplyDelete
  3. MJ (hívhatlak így? angolosan ejtve :D), velem még nem igazán fordult elő, hogy a szereplőm hazudott volna. Másoknak állandóan (miért van, hogy mindig hazudozókról írok? ide azt a pszichológust!), de előlem inkább elhallgatnak dolgokat, nem etetnek téves infóval. Talán a bejegyzésben említett Liniellre foghatnám rá, hogy hazudott, de a tetteiből ez hamar ki is derült.
    Rájönni szerintem körülbelül annyi esélyünk van, mint ha az életben hazudik nekünk valaki. Vagy észrevesszük, hogy hoppá, itt bizony nem állnak össze a dolgok, vagy nem.
    Ami a másik, érthető nyelven nem beszélő szereplődet illeti, ez megint egy érdekes probléma. Ilyen szintén nem történt még velem, így valószínűleg semmi haszna nem lesz annak, amit mondok. Mindenesetre ha a szavak nem segítenek, én megpróbálnék a tetteire koncentrálni. Bedobni egy helyzetbe, ahonnan nincs kibúvó, és megnézni, mit csinál. Vagy más karaktereket keríteni köré, akik szintén nem értik, mit mond, és megnézni, ők mit kezdenének vele, mit sikerül megtudniuk róla.
    Ha jutottál valamire, majd megírhatnád, mert ez tényleg érdekes helyzet és kíváncsi lennék rá :)

    Köszi, hogy írtál! :)

    ReplyDelete
  4. Nocy, ismerős helyzet :) Tényleg csak akkor tudhatunk meg róluk bármi biztosat, ha írunk és hagyjuk, hogy ők vezessenek. Hiába tervezünk mi el egy adott szituációt, ha a szereplő személyisége mást diktál, akkor vagy egyáltalán nem lesz hajlandó megtenni, vagy nagyon erőltetetten hat majd a jelenet.

    Köszönöm, hogy írtál! :)

    ReplyDelete
  5. Hát, Green, az a baj, hogy ha már hazudik, úgy hazudik, hogy nem jövök rá, mert összeáll a kép... csak ilyenkor, amikor részeg/totálisan nem önmaga, ilyenkor jönnek ki a dolgok...
    A másik: A kissrác elég... érdekes személyiség, mondjuk úgy, az alvilágban nőtt fel, onnan került a felvilágba, ebből kifolyólag, ha valami helyzetbe dobom, mindig akad egy szellem, egy imp, vagy valaki, aki kihúzza a bajból, a kisujját sem kell mozdítania... Akik körülötte vannak, szintén egy szót sem értenek a szövegeléséből, de talán érthető, ha nem sokan maradnak meg egy ilyen kisfiú közelében... Aki mégis, az tanítja angolul..XD De hát az meg, ugye, lassan megy...
    Nagyon különös gondolkozása van, különös reakciói, különös érdeklődési köre. Egészen máshogy látja a világot, mint mi, ez már most biztos. Ezekkel nincs is baj, mert nem titkolózik. De ilyen környezetben, ahol ő nőtt fel, hiába látom a képeket, reakciókat, szavak nélkül nem értem meg - mert nem értem annak a világnak a rendszerét sem. Érted... Olyan, mintha egy amazonasi törzs szertartásait néznéd. Látod, mi történik, de nem érted, miért. Látod, hogy lecsapják a fejed, ha mondjuk... tapsolsz, de nem értheted, hogy azért, mert az náluk valami szörnyűséget jelent...
    Szal ez a nehéz benne...
    De hát, akkor marad a lassú folyamat - megvárom, míg élvezhető szinten megtanul angolul..:XD

    ui: hívj, aminek szeretnél:D A nevem úgyis Matt neve:)

    ReplyDelete
  6. Helló!
    Nagyon tetszik ez az interjús ötlet...
    Már én is gondolkodtam ilyesmin,de nem jött össze...
    Régóta próbálok karaktert kitalálni, létrehozni,de nem hagyja magát...
    Arra lennék kíváncsi,hogy szerintetek használhatnám e ezt a mócert egy karakter megalkotásához?

    Viol voltam

    ReplyDelete