Elsőként Nocy vállalkozott rá, hogy válaszol a kérdéseimre. Íme:
Mióta írsz, és hogyan kezdted el?
Körülbelül két éve írogatok úgymond folyamatosan, megszakítások nélkül. Persze megmutatni csak később mertem, de ettől függetlenül én azt a dátumot tartom fontosnak, mivel akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni ezzel. Hogy miként kezdtem el? Egy nap utaztam busszal, és ráadásul egyedül, így nagyon unatkoztam a közel egy órás úton. Aztán valahogy beugrott egy szituáció, és elkezdtem mondatokba foglalni, hogy miként, hogyan kerültek oda azok a bizonyos szereplők abba a helyzetbe. Egyszerűen nem tudtam elfelejteni azt a néhány mondatot, amit akkor lejegyeztem magamban, és amikor hazaértem, az volt az első, hogy leírtam egy Word dokumentumba... Innentől pedig úgymond nem volt megállás. Egyfolytában azon kattogott az agyam, hogy kik ők, mik ők, és mikor, hogyan ismerték meg egymást. Egyszóval elkezdtem háttértörténetet alkotni, és most ott tartok, hogy van egy befejezett fanficem, és egy félig kész saját történetem, valamint rengeteg novellám, egypercesem :)
Kik azok az írók, melyek azok a történetek, amelyek nagy hatással voltak rád?
A kiadók által megjelentett könyvek közül a Harry Potter sorozat - a legelső általam olvasott könyv, a Twilight saga, és két magyar írónő: Jankó Olga és Babay Bernadette volt rám a legnagyobb hatással mindig is. Imádom, hogy egyszerűen magam előtt látom azt, amit ők a papírra vetettek. Ezen kívül természetesen sok blogírót tartok a példaképemnek. Köztük ott van a mentorom, bétám és barátnőm is egyben Angel, valamint Lauras, Drusilla, és Zarathustra. Talán őket tudnám a leginkább kiemelni, mivel ők szinte minden történetükkel elvarázsolnak, és rávesznek arra, hogy bármilyen fandomban olvassak Tőlük.
Hogyan tudnád a lehető legrövidebben összefoglalni a jelenlegi történetedet?
Ez jó nehéz, de azért megpróbálom :) Ha tényleg röviden, csupán néhány mondatban szeretném bemutatni, akkor valahogy így hangzana. Egy lány, akinek az eddig tökéletesen felépített élete hirtelen romokba dőlni látszik, miközben a sötét oldal megcsábítja, és dönteni kényszerül. Szembenéz a démonjaival, vagy a könnyebb utat választja, és enged a kísértésnek, és csatlakozik a pokol gyermekei közé?!
Milyenek az írási szokásaid?
Az írási szokásaim elég változók, de általában otthon szeretek írni, amikor ihletem van, nem zavar senki, és mindezt zene mellett. Ilyenkor minden figyelmemet egy dolognak szentelem: az írásnak. Ilyenkor csak az létezik, és az általam elképzelt világ. Nálam legtöbbször a cselekmény jön előbb, csak aztán a szereplők, bár a cselekmény ugye meghatározza bizonyos mértékig a szereplők jellemét is, így viszonylag könnyű dolgom van. Szeretek előre tervezni, és vázlatokat készíteni, de általában csak a szereplőkről. Az ő történetüket nagyvonalakban felvázolom, és a rájuk hatást gyakorló dolgokat, és csak utána vágok bele a megvalósításnak. Viszont ez szintén utal a történetre, így nagy vonalakban az is megszületik ezáltal. Mindezek ellenére szeretem, ha van mozgásterem, és mindennel úgy vagyok, semmi nincs kőbe vésve, ha valami más eszembe jut, akkor nem szabok gátat magamnak, hanem csak leírom, ami jön.
Ha találkozhatnál egy fiktív szereplővel, ki lenne az és miért?
Ha a saját történetemből kell választanom, akkor mindenképp egy mellékszereplőmmel, Meggel találkoznék. Ha pedig valaki olyat, akiről úgy olvastam, akkor leginkább a Twilight Sagából Alice-re lennék kíváncsi. Szeretem az ilyen szabad, bohém jellemeket, nagyon fel tudják kelteni a figyelmem, és szerintem felemlelő lehetne velük egy-egy napot eltölteni, és az biztos, hogy megváltoztatnák az életszemléletem :) Persze egy dögös pasinak is örülnék: mondjuk Emmettnek, vagy Dracónak a HP-ből :P
Hol olvashatunk téged?
Aki többet szeretne belőlem, az megtalál Merengőn Nocy néven, Imagine-n szintén Nocy néven, és a blogjaimon (http://apokolgyermekei. blogspot.com/, http://butterfly-pillango. blogspot.com/, http://tortenet-ajanloblog. blogspot.com/).
Köszönöm szépen Nocy-nak, hogy vállalta az első áldozat szerepét! :)
Szeretnék minél több embert megismerni közületek, a történeteitekből, úgyhogy ha bárki kedvet érez, hogy hasonló kérdésekkel interjú alanya legyen, írjon bátra.
Google isn't a very good translator, but I think I was able to pick up the gist of your interview. Good job!
ReplyDeleteWow, I'm honoured that you took the trouble of trying to understand it, even though it's not written in English. Thank you for commenting, Sharon!
ReplyDeleteÉn köszönöm, hogy lehetőségem volt elsőnek lenni:)
ReplyDelete